A bajnoki címvédő MKB Veszprém kézilabdacsapatának válogatott kapuvédője, Liszkai Szilveszter, aki remek teljesítményével és sorozatos bravúrjaival döntő érdemeket szerzett abban, hogy csapata 35-28-ra legyőzte a Szegedet. A döntő második mérkőzését kedden a Tisza-partján rendezik, az egyik fél harmadik győzelméig tartó párharcban Mocsai Lajos együttese szombati sikerével 1-0-ra vezet.

„Nagy önbizalmat adott a döntő első, veszprémi mérkőzése előtt, hogy csapatunk kapitánya, egyik legjobb és legrutinosabb játékosa, Dejan Perics olyan sokat foglalkozott velem külön egyénileg is – kezdte Liszkai Szilveszter. – Együtt elemeztük ki videón a szegediek játékát, támadásvariációt, lövéseit, majd a mérkőzés alatt is folyamatosan tanácsokkal látott el. Olyan ideiglenes kapusedzőmként segített, jó volt látni, hogy számára is fontos, nyerjünk, nekem pedig jól menjem a védés. A munkakapcsolatunk egyébként is kifogástalan volt tavasszal, úgyhogy most nemcsak azért segített, mert sérülése miatt nem lehet ott a bajnoki döntőben. Én pedig szeretnék jó tanítványának bizonyulni. Szombaton mindenesetre nem okoztam csalódást, neki sem.”

„Készültünk a szélsőikre, a lövőikre, azt hiszem nem is tudtak igazából meglepni sem engem, sem pedig a végig nagyszerűn működő védekezésünket. A találkozó elején három büntetőt is sikerült védenem, de azért abban nagy szerepe volt a szerencsének is, hiszen a hetesek hárításához bizony az is kell. No meg azért az sem árt, ha a kapus tisztában van a lövőjátékos kedvenc célpontjaival. A találkozó elején Andjelkovics, a fordulás után Petrea lepett meg minket, így engem is pár lövéssel. Előbbiről azonban tudjuk, hogy nemzetközi klasszis, bármikor képes valami váratlant mutatni, utóbbi pedig szintén sokat próbált rutinos, válogatott játékos, akinek jó érzéke, keze és szeme van a játékhoz. Ezekkel a megoldásaikkal folyamatosan arra kényszerítettek bennünket, hogy alkalmazkodjunk, de mi időben elő tudtuk húzni a válaszokat.”

„A Szegednek nem úgy sikerült a BL-, majd a KEK-szereplése sem, ahogy eltervezték, miként a Magyar Kupa is egyértelműen csalódás volt számukra. A bajnoki döntőre azonban úgy készültünk: nekik ez idén az utolsó esélyük valami eredmény elérésére. Tudtuk, hogy az első, hazai pályánkon sorra kerülő mérkőzésnek nagyon fontos szerepe lesz, hiszen azon egyszerűen nem hibázhatunk. A belépő mindig, mindenhol különösen fontos, különösen egy ilyen versenyfutásban, ahol a hazai pályaelőny döntő lehet a végkimenetelt illetően.”

„Nem téveszt meg bennünket, hogy a szezonban már negyedszer sikerült legyőznünk a Szegedet. Hiába nyert a Veszprém ősszel Szegeden is - akkor még nem voltam a keret tagja -, az egy sérülések miatti tartalékos rivális volt. Hiába az idegenbeli siker az alapszakaszban, illetve azután a három győzelem, nem hiszem, hogy nagyobb lenne az esélyünk most kedden egy idegenbeli sikerre, mint korábban, amikor kiegyenlítettebbnek tűntek az erőviszonyok. Ennek a Szegednek, főként hazai pályán, a világ bármelyik csapata ellen van esélye a győzelemre. Természetesen mi azért nyerni szeretnénk kedden Szegeden, mert akkor a döntő harmadik mérkőzésén, ismét Veszprémben már bajnoki címvédést ünnepelhetünk. De nagyon sok mindennek össze kell jönnie ahhoz és tökéletes formát kell mutatnunk, teljesítményt nyújtanunk, hogy megverjük a hazai pályán játszó Szegedet.”