Bizton állíthatjuk, a legnehezebb ellenfelet sorsolta Fortuna az MKB Veszprém számára a bécsi sorsoláson a BL-negyeddöntőben, a Bajnokok Ligája címvédője, a BM Ciudad Real lesz. A Ciudad tavaly mindenhol győzött, ahol csak elindult. A Spanyol Kupa, az Asobal kupa, és a bajnokság mellett a Bajnokok Ligájában is diadalmaskodott, tehát a címvédő vár az MKB-ra a Don Quijote Arénában vasárnap 18 órától. Idén már megkaparintották az Asobal Kupát (2004 óta mindig ők nyerik a trófeát), ám a néhány hete rendezett Király Kupa döntőjét elbukták a Barcelona ellen.

 A CIudad Real eredményei:

Spanyol Bajnok: 2004, 2007, 2008
Spanyol Kupa-győztes: 2003, 2008
Asobal Kupa-győztes: 2004, 2005, 2006, 2007, 2008
Spanyol Szuperkupa-győztes: 2005, 2008
Bajnokok-Ligája győztes: 2006, 2008
KEK-győztes: 2002, 2003
Bajnokok Tornája-győztes: 2005, 2006, 2008

 A Ciudad és az MKB közös történetében a nyolcadik összecsapás következik, és nyugodtan kijelenthetjük: nincs még egy csapat a világon, amely jobb mérleggel dicsekedhet a Veszprém ellen, mint a Ciudad Real. Az eddigi hét összecsapásból ugyanis hatot nyertek a spanyolok, ráadásul a négy veszprémi összecsapáson háromszor Talant Dujshebajev mester csapata diadalmaskodott. 2004-ben és 2005-ben a spanyolok búcsúztatták a Veszprémet a Bajnokok Ligájából, 2006-ben pedig azonos csoportba kerültünk velük, ahonnan végül csoportmásodikként jutottunk tovább. A Ciudad Realt 1981-ben A.D.C Hamlet néven alapították, és a területi másodosztályban kezdték meg a szereplést Spanyolországban. Hosszú éveket töltöttek alacsonyabb ligákban, de egy évtized elteltével feljutottak a spanyol élvonalba.

Az áttörést 1992 jelentette a klub életében, amikor is Felipe Caballero került az elnöki székbe, és vezetésével szisztematikus építésbe kezdtek. Megszilárdult a gazdasági háttér, a csapat pedig kis lépésekkel kúszott felfelé a tabellán. Közben nevet is váltottak, előbb A.D.C. Caserio Vigon, később C.R. Seguros Soliss-nak, 1998-tól pedig BM Ciudad Realnak hívják a gárdát.

Öt év alatt a tabella 16. helyéről 10-et léptek előre a végelszámolásnál, a ’97-’98-as idényben már a 6. helyen találjuk őket. Ekkor érkeztek az első ismertebb játékosok a csapathoz, Miladin Ostojic és Samuel Trives személyében. A hatodik helynek köszönhetően a következő évben kiléphettek a nemzetközi porondra, a City kupában egészen a döntőig meneteltek, amit elbuktak a német Flensburggal szemben. A hazai bajnokságban is vitézkedtek, egészen a 4. helyig jutottak.

1999-ben új elnök került a csapat élére, az jelenleg 51 éves  milliárdos építési vállalkozó Domingo Diaz de Mera Lozano, aki átalakította a klub működési struktúráját, és gigantikus álmokat dédelgetett: felépíteni a világ legjobb csapatát, minden posztra 2 világválogatott művésszel.

Domingo első évében szinte a komplett játékosállományt kicserélte, ekkor szerezte meg a kubai légióval Veszprémbe érkező, majd a francia US Ivryben játszó Rolando Urios Fonsecat. Urios anno pár meccset játszott veszprémi színekben is, ám a légiósszabály miatt nem tudott nálunk állandó csapattaggá válni. Idő kell az új keret összerázódásához, talán ezzel is magyarázható, hogy a bajnokságban nem sikerült az előrelépés, az EHF-ben azonban a negyeddöntőig meneteltek.

Az eredmények terén az áttörést a 2001-2002-es szezon jelentette, amikor ismét nagyágyúkat vett a Presidente: ekkor került a klubhoz a korábban a Bidasoa színeiben időn túli szabaddobásból a mieink ellen gólt szerző 1994-es aranylabdás Talant Dujshebajev (Nettelstedtből), az orosz Szergej Pogorelov, a dán Hjermind, és Urdiales.

A 2002/2003-as szezonra tovább erősödött a csapat a madridi születésű, ámde a nagy eredményeket a Pamplonával elérő Javier Hombradossal,  az Ademar León ifjú titánjával, a Juan Carlos Pastor vezette világbajnok spanyol válogatott egyik alapkövével Alberto Enterriossel (aki egyébként Bartók Csaba, korábbi játékosunk csapattársa volt Leónban), és az egyiptomi születésű balszélsővel, Hussein Zakyval.

 Ebben az évben kerültünk velük először össze egy tornán, a Németországban rendezett szuperkupára (köszönhetően a BL-döntős teljesítménynek) a Fotex KC Veszprémet is meghívták a szervezők a BL-győztes Magdeburg, a THW Kiel (EHF-címvédő), és a Ciudad Real (KEK-címvédő) társaságában. Akkor elmaradt a nagy találkozás, az SCM 35:33-ra megverte őket az elődöntőben, a Veszprém pedig 31:23-ra kiütötte a zebrákat, így a mienk másnap a döntőben a házigazda Magdeburggal mérkőztek, míg a Ciudad a THW Kiel ellen szerepelhetett a harmadik helyért.

Újabb hatalmas erősítés érkezett Ciudadba, az akkoriban a világ legjobb balkezes átlövőjének tartott Olafur Stefansson mellett megszerezték Ales Pajovicot is a Celjéből. Az ellenfél tehát igen erős, de nem legyőzhetetlen