A tavalyi, azaz a 2009-es esztendő úgy kezdődött csapatunknál, ahogy mindig szokott. Szünet volt, mind a hazai, mind pedig a nemzetközi porondon, hiszen a horvátországi világbajnokságon voltak a válogatottak. A mieinktől Gulyás Péter, Iváncsik Gergő, Zarko Sesum, Gál Gyula, Iváncsik Tamás, Marko Vujin, Zarko Markovic, Eklemovic Nikola és marian Cozma volt tagja hazája válogatott keretének. Mikor véget ért a világbajnokság – amelyet a Franciák nyertek meg – izgatottan várták csapatunk játékosai, na és persze a remek veszprémi közönség az első mérkőzést, a fiúk pedig az első edzést. A cél változatlan maradt, megnyerni a bajnokságot, a Magyar Kupát, és a Bajnokok-Ligájában minél előrébb végezni a roppant erős mezőnybe. De hát ez majd minden évben így van, ami az elvárásokat illeti. Ráadásul a legnagyobb hazai vetélytárs a Pick Szeged háza táján gyülekezni kezdtek a viharfelhők, így aztán a szurkolók és a szakma is halkan ugyan, de sima ügynek nyilvánította a hazai küzdelmeket. Aztán Február 8-án hirtelen, és váratlanul sokkolt bennünket a hír, hogy három játékosunkat megtámadták egy veszprémi szórakozóhelyen. Sajnos Marian Cozma az őt ért szúrás következtében, életét vesztette, Ivan Pericsnek kettévágták a veséjét, Zarko Sesumnak pedig nagyon csúnyán megrúgták a szemét. Emlékszem a jókedvre az előző napi mérkőzés előtt és után, mert azon a találkozón én konferáltam a Balatonfüred ellen 42:23-ra megnyert Magyar Kupa negyeddöntőt. A fiúk, ahogy egy világverseny után elmentek együtt, hogy a pályán kívül is megmutassák mekkora egység kovácsolódott össze Mocsai Lajos és Csoknyai István keze alatt. Az apropót egyébként Iváncsik Gergő csodaszép kisfiának megünneplése is jelentette. A tragédia és a sajtó által kreált sok-sok sületlen variáció és találgatás az üggyel kapcsolatban láthatóan gyászukban zavarták a fiúkat. Ami a tragédia óta az MKB Veszprém csapata felé árad szeretet az leírhatatlan, és emellett hihetetlen energiákat mozgósítottak a játékosokban, nem beszélve mentális erejükről, hogy a gyilkosság után egy héttel 28:26-ra legyőzik a Bajnokok-Ligája középdöntő csoportmeccsen az Ademar Leont, majd egy héttel később a Montpellier otthonában is nyernek 30:24-re. Aztán a hazai porondon három mérkőzésen legyőzik a fiúk a Szegedet, ugyanúgy a Magyar Kupában is, és harmadik hazai trófeaként, az először kiírt Szuperkupán is MKB győzelem születik. A BL-ben, egy érdekes sorsolási ceremónia után a Ciudad Real csapatával kell szembeszállni, de furcsa mód, most Talant Dushebajev pont a mi csapatunkat akarta elkerülni. Az első negyeddöntőn  kikaptunk öt góllal, és bár a visszavágó 37. percében már 23:16-ra is vezettünk végül a Ciudad Real jutott tovább, amely aztán meg is nyerte a   BL-t. Nyáron az átigazolásoknál már biztos volt, hogy Ilyés Feri a Lemgoba igazol és Zarko Markovic pedig a Gummersbachhoz. Érkezett hozzánk Mirsad Terzic, Renato Sulic, Milan Mirkovic és Fazekas Nándor, így aztán erősödött a keretünk. Gál Gyula ügyére is pont került, a Tatabánya csapatához került kölcsönbe. Mocsai Lajossal közben a klub meghosszabította 2013-ig a szerződését. Jelenleg a bajnokságban és a Magyar Kupában is százszázalékos a csapat és a BL-ben is úgy vezeti csoportját, hogy csak a Rhein Neckar Löwentől kapott ki.Mindek MKB Veszprém szurkolónak Boldog Új esztendőt, sikerekben és élményekben gazdag kézilabdát kívánok!!